2013. 03. 18.

A tegnapi nap volt az első napja az epochának. A tanár úr elmondta a támát, ami köré az egész három hetes anyag rendeződni fog, ez az epocha a “Gázok és folyadékok” címet kapta. Ezután elmondta, milyen projekteket kell készítenünk. Az egyik ez a tanulási napló, a másik kettő pedig két videó, ezeket csoportban kell majd elkészíteni. Az egyiknek egy kísérletet kell bemutatnia, a másiknak egy definíciót. Itt megnéztünk néhány példát is.

Mikor ezzel a bevezetővel végeztünk, elkezdődhetett volna a lényegi tanulás is, csakhogy a csoport elég tájékozatlan volt, még az első, a Mozgás epochában tanultakkal kapcsolatban, ezért egy kicsit ismételtünk. Megtanultuk (ismét), hogy mi az anyagmennyiség mértékegysége (mol), illetve azt is, hogy mi a különbség a tömeg és a súly között. (Aki nem tudná, annak a kedvéért leírom: A tömeg a tehetetlenség mértéke, míg a súly egy testre ható gravitációs vonzás ereje.) A tudatlanságunk itt még nem merült ki, át kellett ismételnünk a munka és a hő fogalmát is. Az utóbbi akkor került szóba, amikor már a lényegi munka közben eljutottunk a hőmérsékletig, de ehhez persze újra kellett vennünk a mozgási energiáról tanultakat. De hála ennek az igen nehezen induló órának, ismét képbe kerültem a tömeg, súly, anyagmennyiség, hő, munka és mozgási energia fogalmával; pluszba megtanulhattam még a hőmérséklet fogalmát, valamint az öt halmazállapotot és a három ismert hallamzálapotban lévő testeket alkotó részecskék tulajdonságait. Az óra végén a tanár úr azzal engedett ki minket az óráról, hogy szerdán dolgozatot írunk a már fentebb említett Mozgás epocha anyagából.

 

2013. 03. 19.

A mai óra elején megkaptuk a projektek részletes leírásait és a követelményeket. Majd nekikezdtünk a mai küzdelemnek a természetttudoményokkal. Először megismerhettük a párolgás definícióját és a párolgó testre gyakorolt hatását, valamint hogy milyen körülmények segíthetik elő a folyamatot.

Ezután elkezdtük vizsgálni az egy légtérben mozgó gázrészecskék viselkedését. Megtudtuk, hogy egy részecskének három irányú mozgási energiája (3 szabadsági foka) van. Elvégeztünk (bár lényegében a tanár úr csinálta) egy kísérletet, amely modellezte a részecskék véletlenszerű mozgását. A végeredményként kijött adatokat ábrázoltuk egy oszlop diagrammon és így megtanulhattunk egy újabb kifejezést a természetes vagy másnéven normális eloszlást. A kísérlet kapcsán megismerkedhettünk továbbá az entrópia szóval is, amelyet egyszerűen a rendezetlenség mértékének definiálunk. És ha már entrópia, hát megtanultuk a termodinamika II. főtörvényét is.

Mikor ezt is befejeztük egy újabb kísérlet következett, amely a véletlenszerűen mozgó részecskék közti energia változásokat figyelte meg. Ezzel kapcsolatban megtanulhattuk az energia egyenletes eloszlásának elvét is.

Az óra végén a tanár úr beosztotta a csoportokat, majd emlékeztetett minket a szerdai dolgozatra, ezért otthon előkerestem az első epocha anyagát és igyekeztem minél többet felidézni belőle, több-kevesebb sikerrel.